Bejárat > FreeStyle, Policy & Society, YouTube > Poverty for all – Mindenkiért szegénység

Poverty for all – Mindenkiért szegénység

Egy lehelletnyivel később írom ezt a bejegyzést, mint ahogy illene, de talán pont így lesz jó. 1956. októberében szeretett  anyaországunk szembeszállt a zöld paradicsommal, a kommunizmussal (bolsevizmus). A történet végét pedig mindenki ismeri. Mi is fogalmazódott meg bennem a mostani ünnepen, az Ignite együttes Poverty for all c. száma jutott az eszembe, hogy talán most pont ez az, amire szükségünk van.
íme a szám:

Sold by your own
October revolution
Out to the streets
To fight against the tyranny
In 56′ we fought the occupation

Corvin köz

Corvin köz

The young and old
Against the Communist regime

The sorrow, a so-called liberation
The sorrow, a violent domination
Sorrow, the humiliation
Fifty years, the death of a nation

Poverty for all
But freedom’s the exception
The Proletariat, now the
Red Bourgeoisie
The murder, the torture
The terror, the famine
Fifty years under the
Communist regimes

The sorrow, a so-called liberation
The sorrow, a violent domination
Sorrow, the humiliation
Fifty years, the death of a nation

The price of freedom,
is worth it to me
Fighting
A revolution
Fighting
For human rights
The Cheka, the Stazi
The human tragedies
The casualties of the state
Fifty years,
a tragic philosophy
Fifty years,
collective suffering
Fifty years,
we’re the casualties
of the state

The sorrow, a so-called liberation
The sorrow, a violent domination
Sorrow, the humiliation
Fifty years, the death of a nation.

De most áttérnék arra, hogy mit is jelent nekem a mai napon ’56. De előtte még egy kis líra Márai Sándortól.
http://www.youtube.com/watch?v=MLtjhnK1W5g

Megint jöhetne mennyből az angyal, mert jelenleg egy újkori zsarnok világban élünk, csak ezt most éppen vadkapitalizmusnak hívják. Itt a lényeg az, hogy egy “laci” bróker elfingja magát a Wall Streeten, akkor Magyarországon 150 ember elveszíti az állását. Megzavarodott ez a világ. Olyan emberektől függünk, akiket nem is ismerünk. Az ’56-osok tudták mi ellen és ki ellen harcolnak, de mi már nem látjuk, és sejteni is csak halványan, félve. Elfogyott belőlünk a spiritusz, annyi erő sincs bennünk, hogy megakadályozzuk azt, hogy ne a hátunkon vágják a fát.
Komolyan mondom: Ahová nézek KISZesek. Az a szerencsétlen Fletó meg elmegy koszorúzni, hogy a föld nem nyeli el őt ott a 301-es parcellánál.
A lényeg, hogy elfelejtjük azt, hogy honnan jöttünk. De hogy merre megyünk, arra mindenki tud válaszolni, ami nem baj mert tervezni kell, de a terveket meg kell alapozni, és az alapokat múltunkból és értékeinkből tudjuk magalkotni. Ezt bizonyítja Európa kultáris fejlődési iránya is. Maszlaggá válunk, elveszítjük egyediségünket, hogy aztán végleg felemeéészen mindket a globalizáció, és az abszolút multikultúrális környezet. De legjobban az egészből a vallás és Isten hiányzik. Egyszerűen kirúgjuk európaiságunk tartóoszlopát a kereszténységet. Meghökkentő. Gyökerek nélkül elpusztul a növény. – Hogy maradhat meg akkor gyökerei nélkül az ember…
Lelkiekben elszgényedünk, azért, hogy a lelkiekben gazdagabbak, de anyagilag szegényebbek közénkolvadhassanak, mi pedig közéjük. Álljunk ki magyarságunkért, európaiságunkért és hitünkért, ezek ma a bátorság fő jegyei.
Ugye Ady is ezt írja:

“Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.”

  1. Még nincs hozzászólás
  1. Még nincsenek visszakövetések