Archívum

A(z) ‘FreeStyle’ kategória archívuma

Krisztus a példamutató, útmutató és megváltó

április 22nd, 2011 Nincsenek hozzászólások

Április 15. és 16.-án Budapesten jártam, megnézni az Oldtimer Expo-t, meglátogatni keresztfiam és megnézni a Nemzeti Galériában Munkácsy Mihály Krisztus Trilógiáját. Így a húsvéti időben ez még inkább aktuális, és talán még inkább mélyrehatóbb. Gondolom egyértelmű, hogy ez a bejegyzés Munkácsy képeiről és magáról a három ábrázolt jelentről fog szólni.
Ez az én húsvéti krédóm. A Gondolatok egy része Szirbek István tárlatvezetéséből származnak, akinek a vezetését véletlenül hallgattam meg, de ezzel volt teljes. Nagy hatással volt rám az Ő magyarázata. Még egyszer nagyon köszönöm.
Röviden a festmények keletkezéséről:
Munkácsy eredetileg nem trilógiát készült festeni. Az első két kép (Krisztus Pilátus előtt és a Golgota) hamarabb készültek el. Logikailag pedig egy feltámadás illene bele a sorozatba, de Munkácsy harmadikként az Ecce Homo-t festette meg. Hogy miért nincs feltámadás kép, hát mert az már a Golgota képen szimbolizálva van. Monumentális festmények, és egy hívő számára, akinek Jézus szenvedés története ismert, nagyon megrendítő, de egyben hitet erősítő kép. Munkácsy hívő ember volt, ha nem lett volna az, nem tudott volna ilyen képeket festeni.
Húsvét lévén nem kívánok részletekbe menő képelemzésbe belemenni. Mivel ez egy húsvéti elmélkedés csak közvetlen a megváltás folyamatára kívánok rámutatni. A képeken több szimbólum is van, ami nagyon érdekes, és nagyon felemelő, de nem tartozik gondolataim három kulcsszavához. Példamutató, Útmutató, Megváltó.
Vágjunk is bele a közepébe.

Krisztus a példamutató:
Krisztus Pilátus előtt. Egy terem tele zsidókkal, akik vérszemet kapnak. A piros szín, mint a hatalom színe a katonákon és a zsidőkon. Láthatjuk Kaifás főpapnak és piros (bíbor) színű a ruhája. Jézus nem felel. Csendben van. Példamutatóan alázatos. Példátmutat nekünk, hogy miként kell viselkednünk az ítéletkor. Alázat, és igazmondás. Jézus példamutatása hogy milyen szelíd alázattal kell fogadnunk az emberek vádaskodásait. Igaz, nem tér ki előle, mint ahogy semmi emberi elől nem tér ki -, hogy annál teljesebb tanítást hagyjon örökül számunkra.
Jézus példát ad nekünk a szeretetre, beszédével, cselekedetével és életvitelével.  Azzal a halálba mutató, gyöngéd, kedves szeretettel, ahogy odaadta önmagát értünk a golgotai keresztfára. Hogyha valaki hisz őbenne, az el ne vesszen. Szeretetének az volt a gyökere, hogy megmentse azt az embert, azokat az embereket, akik tőle elszakadva élnek, születnek meg, s mennek a pusztulásba, nála nélkül. Ez Krisztus példamutatása nekünk, és Istené Krisztusban.

Krisztus az Útmutató:

Ecce Homo – Íme az ember. Pilátus rájött a ki az igaz Ember. Az Ember fia megmutatta magát. Jézust kicsúfolták, de most rajta van a Bíborszínű köntös. Mert megmondta Pilátusnak, hogy a hatalom, ami Pilátus kezében van, kapott hatalom, és bármikor elvehetik. Pilátus ezzel tisztában is van, és sajnos éppen ezért hasonlik meg a zsidók előtt és adja át Jézust nekik. Jézus az egyedóli tisztán fehér ruhás személy. A bárány, az áldozati bárány. Figyeljük meg a kék ruhás személyeket, amelyek áthaladnak a kép síkján és vezetik azt. Az eltorzult nagy orrú piros ruhában van szintén ami sajnos a negatív hatalmat jelképezi. Mária Magdolna alulról figyeli Jézust. Jézus számunkra az útmutató. Útmutató afelé, hogy miként legyünk Emberré. Igaz Emberré, hogy ránk is mondhassák EccE Homo. Krisztus útmutatása, kézzelfoghatóvá vált megváltásával. Emberi mivoltát már elismerték, most jön Isteni léte.

Krisztus a Megváltó:
Krisztus a Golgotán. A halál pillanatát megfesteni nehéz. Munkácsy pedig tökéletesen eltalálta a pillanatot. Jézus éppen kilehelte lelkét, azután., hogy elmondta a 22. Zsoltár:

1
Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.
2
Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
3
Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
4
Pedig te szent vagy, aki Izráel dícséretei között lakozol.
5
Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
6
Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
7
De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
8
Akik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
9
Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
10
Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.
11
Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.
12
Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, aki segítsen.
13
Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
14
Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
15
Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
16
Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
17
Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
18
Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.
19
Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
20
De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
21
Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
22
Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
23
Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
24
Ti, akik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!
25
Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orcáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.
26
Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, akik félik őt.
27
Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, akik őt keresik. Éljen szívetek örökké!
28
Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.
29
Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.
30
Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, akik a porba hullanak, és aki életben nem tarthatja lelkét.
31
Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.
32
Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte!

Jézus kilehelte lelkét a hóhér távozik. Elsötétül minden és a függöny kettéhasad. A kék szín pedig újra a kép sikján és vezet. Jánoson a piros ruha, hiszen már Ő vigyáz Édesanyánkra, Máriára. Ez a hatalom Jézustól jön. Nagy hatalom és nehéz feladat. Kaifás távozik a tett helyszínéről, és mocskos a keze. Egy zsidó kinek mocskos a keze. Nézzük csak meg a képen!!! Ott van,  kék köntösben. Koszos a keze. Akik annyit mosakodnak, még evés közben is többször mosakodnak. Tisztátalan, mert megölte a megváltót. Jézus pedig megváltóként feltámad. Hogy mit is jelent ez? Munkácsy, hogy meg tudja festeni Jézust a kereszten, saját magát kötöztette fel a keresztre. Mert ezt valamilyen módon át kell élni. Meg kell érteni. Ez kérem mindannyiunk hitvallása, nem csak Munkácsyé. A Jézus a kereszten modellje maga Munkácsy volt. Ő megtette, tegyük meg mis is. Másszunk fel, kapaszkodjunk fel arra a keresztre, mert ott szembe néz velünk maga a megváltás. Felülről láthatjuk a megváltást. Mit keres a lovas a képen? Hát ott van a feltámadás a képen a feltámadás képe is ez. A lovas az maga Jézus, hiszen a lovas arca egyezik a kereszten függő Jézusával. Ott van rajta a fehér ruha a bíbor köpeny. Sajnos a fényképen nem látni, de fehér ruhának a gallérja véres. Ez a kép a jelenések könyvére utal az Igazság lovasára. Jézus megváltott minket. Feltámadott a halálból és győzedelmeskedett minden fölött.

Ajánlom figyelmetekbe a következő elemzést itt.

Remélem tudtam nektek adni valamit. Jézus nekem példaképem, útmutatóm, hogy ezáltal a megváltóm lehessen.

Áldott Húsvétot.

Krisztus feltámadt.

Categories: FreeStyle, Policy & Society Tags:

Elegem van…betelt a pohár….

március 27th, 2011 3 hozzászólás

Elegem van abból, hogy mástól függ az életem, mikor az a másik függ tőlem…. hogy nem dönthetek a magam javára… hogy mindig a más érdekeit kell figyelnem… hogy nem törődhetek a magam dolgával..hogy mindig én alkalmazkodom…. hogy magam vagyok… hogy nincs menekülés… hogy nem élhetek úgy mint más korom beli emberek,…hogy mások irigykednek arra amim van, de azt nem látják amim nincs….hogy minden mögött kemény munka van… hogy nekem pár napra otthonról kiesni külön szervezést igényel…hogy sajnálnak….hogy azért nevetek, mert sírni akarok…hogy már csak hányni jár belém a lélek….hogy senki sem érti,  ezt ide miért írom…. hogy a terhet arra rakják aki bírja… hogy manapság nem modern szomorúnak lenni…. hogy mindig színházat kell játszanom… hogy mindenki azt kérdi, mennyit fogytam, mert nem ezzel nem támogatnak… elegem van, hogy a facebookon mindent legalább 2 nyelven kell leírnom… hogy nem mehetek saját céljaim után… hogy egy szerencsétlen autóban találok vigasztalást… a nem betartott igéretekből… a lefújt találkozókból…hogy a számat tömik be, mikor a kezemet kellene megfogni… hogy jobban bizok egy kutyaban, mint az emberekben… hogy fontosabb nekem egy auto, mint sok “barátom”… hogy a facebookon 351 ismerősből, csak 51el kommunikálok… hogy  azt kérdezik, hogy van anyád, de azt senkit sem érdekel én hogyan vagyok… hogy napokig nem hív fel senki… hogy ha felhívok valakit úgy érzem zavarok…. hogy mindenütt szerencsétlennek néznek (ami valahol igaz is)… hogy szénakozva néznek rám… hogy az alagútban a fény a vonatot jelenti… hogy amit jőt csinálok, azt is megszólják… hogy tudom, ki az aki hülyének néz…hogy nem tudok változtatni az éltemen…. és hogy nem tudok magammal törődeni…. hogy még mások gondjaival is én foglalkozzak… hogy nekem jönnek sírni, de én nem sírhatok senkinek…. hogy nem veszik észre, hogy amikor azt mondom menj el, azt kérem maradj…  hogy végülis mindig magam maradok… hogy 5 percre nem felejtkezhetek meg arról  a szarról amiben élek….hogy nem tudom kiengedni a fáradt gőzt… hogyha eltűnnék a világból az senkinek sem tűnne fel… hogy nincs igazság földön… hogy nincs ember akinek hiányoznék…és amiből már tényleg elegem van, hogy talán ezt sohasem fogja elolvasni senki sem.

Categories: FreeStyle Tags:

Caretta Caretta, Günaydin, Serefe – Dovolenka na ktorú sa nezabúda, alebo Autobus číslo 2, je jednička.

október 16th, 2010 7 hozzászólás

Chcel by som zdôrazniť, že nie som zamestnancom žiadnej cestovnej kancelárie. Všetko čo tu sem napíšem sú moje skúsenosti a dojmy a sú subjektívne z poznávacieho zájazdu v Turecku. Neveríte, tak si prečítajte môj profil. TU
Ako morská korytnačka Caretta Caretta sa trápi pri ukladaní vajíčok a roní slzy, takým spôsobom sa trápim aj ja pri hľadaní tých najvhodnejších slov a výrazov, aby som moje zážitky a pocity mohol odovzdať publiku. Chcem ale zdôrazniť, že píšem len dojmy a nie celé dni čo sa vidí a kde sme boli. To napíšem v zvlášť príspevkoch, tento príspevok slúži tým ktorí len pôjdu na tento výlet a ako feedback pre cestovnú kanceláriu a všetkým cestujúcim v autobuse číslo 2 a našej nenahraditeľnej sprievodkyne Daniele.
V termíne od 8.10.2010 do 15.10.2010 som bol na (nákupno) poznávacom zájazde v Turecku v organizácií  CK NIKAL v spolupráci so zásielkovou spoločnosťou Neckermann. Samozrejme pochybnosti a obavy na začiatku boli, hlavne kvôli niektorým negatívnym recenziám, ale moje pochybnosti hneď po prvej noci sa stratili, lebo som pochopil podstatu slova dovolenka a ubezpečil som sa, že všetko bude tak, ako je to vo veľkej knihe napísané a samozrejme aj to tak bolo a rozlúčka bola ťažšia ako je normálne. Ale čo bolo to dobro, alebo menej dobro?
Žiaľ kvôli pomalému personálu, sme mali pri odlete meškanie o jeden a pol hodiny, lebo personál Bratislavkského letiska nestíhala svoju prácu, keďže jedna skupina mala prílet a hneď s tým lietadlom sa odlietala nová skupina do Turecka a to sme boli my. Po meškaní sme rýchlo nastúpili a Bratislava a Slovensko sa nám strácalo vo svetlých bodoch. Jeden a pol hodinové meškanie znamenalo to, že sme prileteli až o 23:00 Tureckého času. Rýchle vybavenie víza a po prevzatí batožiny, rýchle rozdelenie ľudí do štyroch autobusov a išlo sa do hotela. Dobrá správa je, že v lietadle sa podáva zadarmo jedno a nápoje, čo hneď spríjemnilo meškanie.
Poznámka: Ja osobne aj so strýkom sme boli pridelený do autobusu číslo 2, kde nás srdečne privítala milá Slovenská sprievodkyňa Daniela (podrobnosti až neskôr) s Tureckým skúseným sprievodcom Basri-m. Hovorím skúseným, keďže Basri je vedúcim sprievodcom so strany Tureckej CK, ktorá je poverená CK NIKAL. Tieto dva momenty na začiatku boli kľúčové, skúsený a znalý Basri nám hovoril  tie najpodrobnejšie informácie a Daniela to ešte zdokonalila so svojím milým, ochotným prístupom, úsmevom a empatiou a pozitívnou energiou.
Takže milé privítacie slová troška nás ukľudnili. Počas cesty na hotel sme dostali prvé inštrukcie a hladošov ubezpečili, že aj napriek neskorím hodinám bude nás čakať na hotely večera, čo aj tak bolo. Troška nepríjemné bolo to, že hotel prepočítal svoje kapacity a tak 3×2 ľudí muselo byť ubytovaných mimo hotela. Náhradou tejto nepríjemnosti bol priamy výhľad na more a to, že človek zaspával s duniacim morom. Keďže na spánok veľa času nebolo, ani som si neuvedomil a už bolo ráno a vychutnával som dobroty so švédskych stolov.
Raňajky boli v Hoteli, kde sme mali byť originál ubytovaný. Hotel sa volal Grand Ring Hotel a je v Antalyi, do tohto hotela sme sa vraciali aj na posledné 2 noci, kde sme už aj my dostali izbu.
Jeden pár z iného autubusu nám hovoril, že boli ubytovaný tiež mimo hotela, tam kde my a oni mali žiaľ nepríjemnosti s kvalitou izby. Tým chcem upozorniť aj cestujúcich aj cestovnú kanceláriu, aby preverili izbu a ihneď riešili tento problém.Chcem zdôrazniť, že tu pochybil hotel, ktorý dostane od CK určité sankcie. Táto nepríjemnosť sa dala prežiť, keďže pobyt na izbe bol krátky, lebo sa ráno išlo ďalej smerom na druhé miesto pobytu.
Počas jazdy nám sprievodkyňa ponúkla doplňujúce balíčky k zájazdu:
Veľký balíček: 4x obed, Turecký večer na Hoteli Sürmeli v Effeze(2 nápoje zdarma v cene), Návšteva dedinky Sirince s obedom za 80€.
Malý balíček: Turecký večer (2 nápoje)a Dedinka Sirince s obedom za 45€.
4xobed: 40€, Dedinka Sirince s obedom: 20€, Turecký večer (s 2 nápojmi)30€.
My so strýkom sme si vybrali Malý balíček, lebo raňajky sú výdatné a večera priam kráľovská. Napriek tomu ja osobne som mal obed 3x. Raz pri dedinke Sirince a potom  sa dal dokúpiť obed za 10€, čo som ja 2x aj využil, keďže mali v ponuke originál KEBAB, čo som nemohol vynechať. Obed je v podstate všade vo forme švédskych stolov. Pre nápoje sa vždy platí extra.
Ja osobne som si zobral nejaký kexik ešte zo Slovenska a počas dvoch obedov som si dal kexik a vodu a do večera som bez problémov vydržal. Pri obedoch sa čaká 45 minút čo rýchlo ubehne, sadnúť sa dá všade, takže neostanete na pustatine. Túto ponuku neberte ako obťažovanie, nikto Vás do toho nenúti, je to len doplnok, ktorý sa aspoň čiastočne oplatí využiť.

Takže moje odporúčanie: Malý balík a určite si zoberte jeden obed, kde sa ponúka Kebab. Odporúčam na 5. deň si zobrať obed (návšteva Pamukkale a Hierapolis), lebo tam je KEBAB lepší.
Ako sme si vybrali každý svoj balíček, už nás čakali len pamiatky, cesta v autobuse a nove hotely. Cestuje sa v autobuse pomerne veľa, ale cesta nie je unavujúca, lebo výhľad, príroda a prostredie je nádherné a priam čarovné a sprievodkyňa vždy povie nejaké zaujímavosti, ktoré potešia a to vždy všetko s úsmevom a vtipne, čo človeka poteší. Jednoducho Danielka vie, ako to treba s luďmi.

Druhá noc v meste Fethiya v Hotely Orion Aries (možnosť aj Hotel Pirlanta) bola tiež príjemná. Hotel vynikajúci a aj jedlo.Tento hotel má výhodu v tom, že sa nachádza v meste blízko k moru a priamo pri malých obchodoch a reštauráciách, takže odporúčam večernú prechádzku a vychutnať si Rakiu (RAKI(A) tradicionálna Turecká pálenica s ánizom) s originál Tureckou kávou a samozrejme tu môžete nakúpiť aj nejaké suveníry. Keďže v hoteloch sa ryba podáva, ale ostatné morské príšerky (plody mora) nie sú na svédskych stoloch, tak v tomto meste Vám odporúčam si to ochutnať. Je veľa rešturácií v okolí, takže výber je dostatočný. Dajte si menej večere a vychutnajte si niečo Turecké.

Tretí deň sa začína znova v autobuse,ale len krátko, keďže sa ide na pláž  Caretta Caretta (Korytnačia pláž), ktorá je svetoznáma. Ide sa tam čiastočne na 25 miestnych loďkách (50 minútová jazda) čo si môžete užiť s Rakiou, hudbou a tancom. Bol som ten štastlivec, ktorý si mohol zatancovať s peknou sprievodkyňou Danielkou. Bol to veľký zážitok. :-) Je to jeden z akcií, kde sa môže skupina sa navzájom viac spoznať. Odporúčam to využiť.

Tretia a štvrtá noc v Effeze (Kusadasi) v hotely Sürmeli Ephesus (alebo Hotel Pine Bay – čo tiež  pochvalovali). My sme boli ubytovaný v Hotely Sürmely Ephesus, ktorý je obrovský a nádherný hotel na úrovni, s vlastnou pieskovou plážou  a luxusom. Aj keď nie som nadšený z obrovských stavieb, tento Hotel na mňa zapôsobil. Moderná budova so super výbavou.
Jedlo výborné a izby taktiež a Effez vonia históriou.
Prvý večer na hotely sa konal Turecký večer v organizácií hotela. Ide o folklórny večer(s tanečníkmi) a s veľmi nadanou a profesionálnou brušnou tanečnicou, čo pre mužov je povinné. Veľký zážitok tu je a tu by som znova upozornil na to, že je tu možnosť ešte lepšie sa zoznámiť, keďže večer sa môže pokračovať v bare hotela so živou hudbou.
Druhý deň v Effeze je pomerne krátky. Po prehliadke zrúcanín Effezu a Baziliky sv, Jána sa končí deň, pre tých ktorý neidú do dedinky Sirince. Dedinka Sirince je fajn. Celá dedina je jeden veľký bazár. Po návšteve dedinky som povedal, že to nemalo zmysel, ale na konci výletu som si povedal, že celý výlet bol takto úplný, takže neváhajte a vychutnajte si dedinskú atmosféru. V dedinke je prezentácia miestnych ovocných vín, ktoré majú občas zvláštnu chuť, ale to netreba riešiť, ale riešte atmosféru dedinky. Na hotely sme boli aj tak skoro, takže ešte jedno kúpanie v mori pred večerou musela byť. Samozrejme zaleží od počasia, ale oblasť Effezu je celý rok pomerne teplá, ale aj zemetrasenia zavítajú občas, čo sme samozrejme aj my zacítili. Netreba sa báť, nebolo to silné a náš hotel je stavaný japonskou technológiou, takže je odolná voči zemetraseniu.

5.deň je tiež veľmi náročný, keďže Pamukkale a starobylé mesto Hieropolis s Nekropolisom má riadnu rozlohu, takže keď chcete vidieť všetko, tak sa pripravte na príjemnú prechádzku, ale za ten výhľad to stojí. Termálny Hotel Richmond Thermal v Pamukkale bol pre mňa architektúrou a usporiadaním nesympatický. Hotel má termálnu vodu v bazénoch, teplú a liečivú vodu  odporúčam vyskúšať. Radšej si vychutnajte termálnu vodu, či v krytom,alebo vo vonkajšom bazéne, ale brušná tanečnica je tu slabá, ktorá má večer predstavenie. Jedlo v hotely bol fajn, ale architektúra a usporiadanie sa mi nepáčila, ale spať sa dalo výborne.

Prichádzajú posledné dva plné dni.
5. deň je v znamení kobercov, keďže sa navštívi koberciareň s prezentáciou produktov, kde sa dá zakúpiť aj koberec. Ako to celé prebieha to vysvetlí sprievodkyňa a tak isto česky hovoriaca sprievodkyňa z koberciarne. Celé je veľmi zaujímavé a koberce sú veľmi pekné, ale keď neplánujete kupovať koberec, tak skúste odolať pokušeniu, lebo ak neodoláte tak sa zaľúbite a hneď máte o stoviek eur lacnejšiu penaženku. Jednoducho keď si nič nechcete kúpiť, tak chodte von a pri koberciarni v kaviarni si dajte Rakiu s Tureckou kávou, lebo predajcovia by začali byť dosť otravný. Ja som nakúpil, lebo som neodolal.
Po Koberciarni sa cestuje do Antalye do Hotela Grand Ring.
V tomto prípade už každý bol ubytovaný v hotely. Hotel má výbornú kuchyňu, a slušnú výbavu. U mňa s hotelom Sürmeli sú na prvom mieste. Negatívom tohto hotela je, že pláž je kamenná,aj keď okrúhle kamene, ale je to nepríjemné, ale ináč všetko v pohode.
7.deň v Antalýi prebieha návštevou zlatníctva.  Kde je malá prezentácia a potom si môžete nakúpiť. Odporúčam Vám, aby ste jednali ako sa len dá.Lebo vyjednáte aj 80%-nú zľavu, ale keď sa Vám zdá cena vysoká, tak to nekupujte,  nie že budete mať zlé svedomie.
V predajni s kožou,je fajnová módna prehliadka s veľmi peknými dievčatami a pekným tovarom, ale občas s neprimeranými cenami, ale neváhajte jednať a môžete vyjednať slušné zľavy. Po nakupovaní príde rad na trhovisko – Bazár v Antalýi. Kde ozaj nájdete všetko. Nakúpiť sa oplatí,ale dajte si pozor, a tu platí dvojnásobne: Jednať, jednať, jednať……
Tento deň je aj posledným večerom, aj keď sa píše, že gála večera je predposledný večer, v reály je to až posledný večer, čo je veľmi fajn, lebo ráno nemusíte skoro vstávať., keďže sa už len letí domov. Gálavečer je fajn. Pitie je fakt zadara a jedlo taktiež a môžete i objednať toľko krát, koľkokrát stihnete časníka, čo po prvom poďakovaní v Turečtine ide veľmi dobre. :-) Galavečer trvá do pol jednej a keď ste dobrá skupinka tak sa pokračuje ďalej na diskotéke hotela.
8. deň je deň odletu. Máte čas sa vyspať,aj sa pobaliť. Príde autobus a ide sa na letisko a príde to najhoršie. Treba sa lúčiť s čarovným Tureckom.
S čím sa lúčilo tažšie? S Tureckom, alebo so sprievodkyňou Danielou? No ja osobne neviem, ale u mňa bude Turecko bez sprievodkyne Danielke nepredstavitelné a keď príde starý Imám Basri, tak asi požiadam v Turecku o azyl. :-)
Výlet a (nákupno) poznávací zájazd dopadol veľmi dobre. Organizácia bola na vysokej úrovni a ochota sprievodkyne Danielky a sprievodcu Basriho len to zdokonalilo. Informácie čo sme dostali sú užitočné a rozširujú základné vzdelanie. Počas cesty spoznáte Tureckú kultúru a ich prístup k ľuďom, ale čo je najdôležitejšie, že spoznáte aj sám seba. Prosím Vás pekne, dovolenka bude taká akú si z neho spravíme, lebo keď máme pozitívny prístup k sebe a k ostatným tak to dopadne výborne a budete sa smiať ako my sme sa smiali.
Berte prosím ohľad aj na sprievodkyňu, lebo aj ona je človekom a verte tomu, že robí pre Vás všetko čo sa len dá, aspoň Daniela to robila. Neviem ako to bolo v ostatných autobusoch, ale ani tam som nepočul ani jedno negatívne slovo na ich sprievodkyne a sprievodcov. Nefrflajte nad všetkým, lebo to pokazí celú dovolenku, ale zaznamenáte nedostatok, tak to povedzte, a nerobte z ničoho cirkus. Problémy je vždy lepšie riešiť diskrétne a nerobte scény. Turecko nám ukazuje tu nadľudskejšiu tvár, ukážme aj my a nie len Turecku,ale aj navzájom. Keď to tak bude, tak dovolenka od CK Nikal môže dopadnúť veľmi dobre.
Chcel by som ešte doplniť:  Vodu z vodovodu nepite. Kupujte vodu. Na autbuse sa predáva voda v 0,5 l flašiach za 50 centov. My sme mali akciu 2 plus jedna flaša za euro. Cola, Fanta a pivo sú za 2€. Turecké lýre nepotrebujete. Stačia euráše a dolár.
V Turecku sa dohovoríte: Rusky, Anglicky, Nemecky a šťastie môžete skúsiť s maďarčinou.
Odporúčanie pre CK NIKAL:
Zaradiť do programu v Effeze návštevu Mariinho domu resp. dom sv. Jána, kde žila sv. Mária v dome sv. Jána. Predsa len, je to významný bod v kresťanskej viera. Aj keď Česká republika je na 80% ateista, na Slovensku je to to inak, bolo to veľmi smutné, keď som začul že sa tam nepôjde, pričom to náklady nenavýši max. o 2 € na osobu,alebo vôbec.
Spoznajme sa navzájom: 8 dní sedí cca. 40 ľudí v jednom autobuse a komunikujú navzájom medzi sebou, ale keď sa sami nezoznámia, tak nijak. Nech sa spraví aspoň stručné spoznávacie kolo v autobuse: Meno a Mesto.
Prajem každému príjemnú dovolenku a nech vás chrání strážne oko, či už Božie, Ježišove alebo Allahove.
Güle, güle.
Otázky ohľadom zájazdu píšte na: mate@dusza.sk, alebo píšte sem kommentáre.
Fotky prídu v priebehu budúceho týždňa.

Trükkös az élet, az ember mindig tervez….

december 31st, 2009 Nincsenek hozzászólások

….A sors meg csak mosolyog és megad vagy elvesz.
Elérkezett az a pillanat, amikor az év végén egy kisebb leltárt készítek az elmúl(t)ó év eseményeiből, történéseiből.
Összegzést az írások végén szokás írni, de én azzal kezdeném. Az év az újdonságok a megújulások a változások éve volt. Ennyi minden nem változott már az életemben egyszerre jó ideje. A Facebookon egy egész pofás kis applikáció összegyűjtötte az év állapot üzeneteim. Mivel a Facebookon csak 2009 második negyedévében vagyok aktív, ezért az év első része nincs rajta a lapon, az a részét a nélkül mutatnám be. In medias res, üssünk rést a médián…
Tehát rögtön, még az év elején új irodákban költöztünk munkában. Friss ragasztó és aceton szag. 3 hétig repkedtünk és lazultunk. Megkaptam utólagos karácsonyi ajándékomat is munkában, egy zsír új Lap-Top formájában külön monitorral. Akkor még enm tdutam, hogy ilyen még velem 3x fog történni az évben. Közben építettem kapcsolataimat és próbáltam megszokni új főnökömet. Projektekben dúskáltam. Munkában nem volt hiány, így annyi túlórát szedtem össze, hogytradicionális minden évi sítúrámra egy nap szabit sem kellett kivenni, így felhőtlenül tudtam élvezni minden pillanatát, és meg tudtam ismerkdeni újabb emberekkel. A sítúra volt az első negyedév legnagyobb ajándéka. A sítúráról külön bejegyzés sorozat készült. (Lapozz vissza egy picit, és megleled.) Majd ezután egy hosszú melós időszak következett. Voltam Németországban szolgálati úton. Meg kell még említenem, hogy egyik  legjobb barátom elvesztette fejét és megnősült. Ezúton is kívánok nekik sok boldogságot.  :-)
Majd valamikor a tavasz elején Facebookos lettem, így felteszem azt a képet amin a rövidke kis állapotjelentéseim vannak. Tessék figyelmesen elolvasni, mert van egy komment, ami érdekesen hangzik, de mégsem említem… Melyik az?

Kommentek

Kommentek

Közeledett a tavasz és a tavasszal a május, amikoris a volt alapiskolám igazgatónőjének köszönhetően május Párizsban voltam. Talán ennek az évnek a fénypontja volt. Még mindig a hatása alatt vagyok, szeretnék minnél hamarabb visszatérni oda. Ugye velem jössz?
Párizs után pedig felgyorsultak a napok. Kedves kis Volkswagen Polo-m elérte a szézezredik kilométerét és átesett egy kisebb karbantartáson. Mondván, még másfél évet legalább nálam kell töltenie és megbízható társamnak kell lennie. Gondoltam én ezt május 12.-én mikor elhoztam a doktor bácsitól az autót. Minden rendben is lett volna, amikor egyszer csak azon vettem észre magam, hogy egy júniusi szombat délutánon adok 500€ foglalót egy Audi A4 3.0 V6 Quattro Tiptronic-ra. Egyszerre csak felgyorsult az életem és megváltozott. Mondhatnám az én drága V6-losom sebességével. Tagja lettem a szlovákiai Audi-klub-nak, ahol nagyon hamar sok olyan megszálott embert ismerhettem meg, mint én vagyok. Páran jó barátaim is lettek. Tehát az első nagy köszönet az Audinak. A második köszönetem az Audinak, pedig a nyár volt. Nagyon élveztem vele minden pillanatát. A V6 duruzsolása elvarázsolt. Jött a nyár. A nyári uborkaszezon és nyaralások időszaka. Voltam keresztfiammal az Az-feszten, ami egy tökéletes buli volt. Jó koncertek és szórakozás. Majd maradván a keleti végeken, szeretett nagymamámnál, keleti barátaimmal töltöttem el mozgalmas 10 napot. Nagy nevetések. Szórakozás. Jó emberek.Élveztük a fiatalságot. Mindenkit üdvözlök keleten. Hiányoztooook. Köszönöm, hogy vagytok. :-) A nyár végét pedig egy kiadós kis légcsőgyulladással zártam. Hát nem ironikus? Ugye? Szerintem is. kac-kac-kac
Majd következett a szeptember egy hétvégi Budapesti kiruccanással és egy The  Idoru búcsúkoncerttel. És jött az ősz, ami munkával telt, egy csődbe fulladt Oktober-feszttel. Majd jött Október első hétvégéje, ami az Audi-klub első országos találkozója volt. Nagyon jól sikerült. Jó volt a társaság, és egyre biztosabb lettem abban, hogy drága kis Kormosommal (mert fekete az autó) hosszú távú szerződést kötöttünk.
Október követte a November, amikor is újra egy évvel öregebb lettem, és hogy bölcsebb-e? Nem tudom, minden esetre Mafia Warsban, már a 340-ik szinten vagyok. :-) Volt egy december 6.-ai Mikulás buli, amikoris visszatérhettem egyetemista éveim helyszínére. Igen, Komáromban jártam, és jó volt ott lenni, jó volt Veled lenni.
Következett a karácsonyi előtti rohanás, ami alatt nyertem egy kiadós kis torok és mandula gyulladást, tehát pár napig csak az ágyat nyomtam, de végén már inkább Ő engem. De túléltem, és még a karácsonyi bevásárlásokra is jutott idő. Csonka és foghíjas családomnak gazdag Karácsonya volt. Én megleptem magam egy új Notebokkal. (A régit eladtam). A nagy gép kapott egy új monitort (a régit eladtam). Anyum meg kapott 2 új drótnélküli fülhallgatót, mert már sajnos csak így tudja élvezni a TV és számítógép lehetéségeit. :-(   Eljött a karácsony és ma este a szilveszteri “buli”. Lezárult az év.
Ez az év rengeteg újat hozott, az egész éven új dolgokat vettem. Ezt azt amazt, jövőre válság lesz, nem veszek semmit. Elég volt az ajándékból…
Értékelnem kellene az évet, és ki kellene emelnem pár dolgot, akkor elsőként a barátaimat és a családomat szeretném megemlíteni, mert általuk vagyok, aki vagyok, mert ők azok akik tudják, mikor kell rákérdezni és segítséget nyújtani, és ők azok, akikhez mindig oda lehet menni…
Ezért a következő dal, zene, szám, vagy ahogy tetszik nektek szól kedves barátaim. Lehet hogy nem úgy tűnik, de ez a zene a barátságról szól, és üzenem New York  HARDCOREEEEEE.
Milý moji Priatelia, chcel by som Vám poďakovať, za Vašu podporu v tomto roku. Som rád, že Vás mám a ďakujem Vám za podporu a silu čo mi dáte. Nasledovná pesnička, aj keď totak na prvý krát neznie je pre Vás.
Agnostic Front: For my family, for my friends…
For my family for my friends
for those that we’ve lost I sing
this is a message, this is for you
never forget the lower east side crew!…
YouTube előnézeti kép

A következő dolog, amit kiemelnék, gondolom nem nehéz kitalálni. Igen, Kormosról beszélek. Sok mindent köszönhetek neki ezen az éven. Köszönhetek neki egy új közösséget az Audi-klub-ot. Köszöm neki a sok élvezetes pillanatot. Sok új helyre elvitt, hű társam volt gondban, bajban, és igen a V6-os motor hangja megemeli még a nők szoknyáját. A regeli munkába való autózás új fogalommá lett. Aztán néha ráébreszt, hogy semmi sem tökéletes egy kapcsolatban. Néha elromlik valami, az ember a mélységekbe elemzi, hogy hol lehet a baj, és a végén kiderül, hogy csak egy szerencsétlen biztosítékkal volt a baj, azt kelett kicserélni. Kezdem megérteni: A dolgok néha sokkal egyszerűbbek annál, mint amilyennek látszanak, és egy sok éves kapcsolatot nem lehet felrúgni rögtön az elején, csak azért mert kiment a biztosíték, és nem tudunk várni, hogy kiderüljön melyik is az.

Nem TDI, hanem BENZIN. 220 PS

Nem TDI, hanem BENZIN. 220 PS

Őkormossága Audi A4 3.0 V6 Quattro Tiptronic

Őkormossága Audi A4 3.0 V6 Quattro Tiptronic

És most jelenleg mit csinálok? Mi történik velem? Várok, türelmesen, megértően, és alázatosan,várok és várok, bízom és reménykedem abba, hogy tudja, hogy támogatom és mellette vagyok…
“A jutalom, amiért túléltük az ünnepeket, az újév, és már el is jutottunk az újévi fogadalmak csodás hagyományához. Hagyd hátra a múltad, és kezdd elölről! Nehéz ellenállni a kísértésnek újrakezdéskor, hogy a múlt év problémáit a szőnyeg alá söpörjük. Ki dönti el, hogy mikor ér véget a régi, és kezdődik az új? Nem jelzik a naptárban, nem szülinap, nem egy új év. Ez egy esemény. Kicsi vagy nagy? Valami, ami megváltoztat minket. Jó esetben reményt ad, vagy egy új életmódot és világnézetet. Elengedjük a régi szokásainkat, és emlékeinket. A lényeg az, hogy sose adjuk fel a reményt, hogy lesz egy újabb kezdet.”

Mit kívánok az új évre? Az újabb kezdetet, Arany János versével:

Kívül, belül maradjon
Békében az ország;
A vásárra menőket
Sehol ki ne fosszák.
Béke legyen a háznál
És a szívredőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez új esztendőben.

Mikor a fejfájás nyomja le az Aspirint, avagy és másnaposan ért véget a nyaram

szeptember 3rd, 2009 Nincsenek hozzászólások

De mi előzi meg a másnaposságot? (A Másnaposok (The Hangover) című film után, most már szabadon.) Egy eszméletlen nagy buli. :-)
Röviden így is nézett ki a nyaram.  Annak ellenére, hogy sokat dolgoztam, kivettem a részem minden jóból.
A nyári sörfogyasztásom kb. 1,5 hordónyi sör, ami azért egy elég tetemes mennyiség. Nem dicsekedni akarok, de a forró nyári estéket, csak hideg sör mellett lehetett túl élni, meg ugye Szeptember utolsó hétvégéjén megyek Münchenbe az “Októberfeszt”-re, ezért oda gyakorolni is kellett egy picit.
Úgy terveztem, hogy külön bejegyzéseket írok a nyár fontosabb pillanatairól, de végül is úgy döntöttem, hogy csak 3 bejegyzést fog születni, a többit pedig ömlesztve fogom leírni.
Mint már leírtam egy 220 lóerős szörny birtokosa lettem. Beléptem az Audi-klubba, és az ottani srácokkal jártunk ki sörözni. Voltam velük tuning találkozón és Ausztriában Kebabon.  A trencséni tuning találkozót, ami nem sikerült éppen a legjobban, egy nagyon jó kis after party követte… Sörmennyiségről nem akarok beszélni, mert még egyesek félreérthetik..
Miért jó hamar munkába menni, mert hamar el lehet akkor jönni, és még mehet az ember a 30 fokos melegben egy kicsit lehűteni magát a tóba. Úszik egy picit, napozik, és hazamegy. Ilyen akció elég sok volt a nyáron.
A hétvégék is izgalmasak voltak. Voltam mindenfelé össze-vissza. Egy szombatot volt egyetemi csoporttársnőmmel (Anikó, aki egy nagyon jó barátom) és a kisfiával töltöttem, aki egy végtelenül aranyos gyerek. Egy nagyon vidám nap volt. Minden tiszteletem az Anikóé, nagyon példás anyuka….. Gratulálok.
Egy szombati napot Ausztriában töltöttem a (bérma)keresztfiammal, ami szintén jól sikerült, már csak azért is, mert az este egy aránylag finom kis görbe estére sikeredett, amelyben a Tequila játszotta a fő szerepet.
Mint már írtam, 7közben munkába jártam, ezért nem igazán történtek izgalmas dolgok, de nem unatkoztam.  Voltam az Audi-klubosokkal sörözni, párszor felnéztek a haverok filmet nézni és PS3-on játszani.
Aztán eljött a várva várt pillanat, a szabadság kezdete, amit a gyári focibajnokság miatt 2 nap késéssel kezdtem el, de elkezdtem, ezt volt a nyár csúcsa, itt verte le a fejfájás az Aszpirint, az agyam ledobta az ékszíjat, újraindult a winydózom is, de ez egy külön bejegyzés témája lesz.
Aztán mint mindennek, a szabadságnak is vége lett, amit egy frankó kis légcsőgyulladással zártam le, hogy amikor már lenne a munkához is kedvem otthon kell ülnöm, szedni azt a rohadt antibiotikumot, ami annyira felborít bennem mindent, hogy lassan már a szar fogja lehúzni a WC-t.
Ennyi volt a nyár, nem fogok lelkizni, nem abban az időszakban vagyok….

Versike a hollóházi kerámián
Versike a hollóházi kerámián
Categories: FreeStyle, Humo(u)r Tags:

Miből lesz a cserebogár, vagyis vettem egy Audi-t…

augusztus 6th, 2009 1 hozzászólás

Gondolom már feltűnt, hogy drága bébisárkányom eladó sorba került., és persze nem azért mert ezentúl autó nélkül akarok élni, hanem azért mert úgy hozta a sors, és legfőképpen még az égiek is úgy akarták, hogy csere legyen.
A történet ott kezdődik, hogy én már egy jó ideje tervezgettem a cserét, de sokáig halasztódott a dolog, és az időpont 2009 év végére lett lefixálva… Ebbe én bele is nyugodtam, mert aláírtam a Volkswagennél az új munkaszerződésem, ami már meghatározatlan időre szól, és már így én is jelentkezhettem autóra a gyárban. (Nálunk a 30 000 km-es szolgálati kocsikat lecserélik, és az alkalmazottaknak adják el.) Örültem is, mint majom a farkának. Mondtam, hogyha jön egy DSG váltós Passat Golf Variant, esetleg egy Cross Touran, akkor lecsapok rá. Erre, magyarul mondva becsap a ménkű, mert ugye én közben hevesen keresgéltem az interneten is autót. Természetesen ott már csak a prémiumból.  Audi volt a fő cél, mert az A4 és az A6 is tetszik. A BMW és Mercedes Benz nekem egy kicsit idegennek tűnt, de mind a két márkát tisztelem.
Találtam is a neten 2 potenciális jelöltet:
1.: Audi A6 Avant 2,7 V6 biTurbo Quattro Tiptronic. 250 lóerő meg 370Nm nyomaték. Bikaerős motor.
A kocsi 2002-es évjáratú és 101000 km-es volt. HAHA, de ez mind hazugság volt. Az autóban minimum 200 000 km, és szerintem elég sok sebből vérzett. A lényeg, hogy sajnos nem ő lett a győztes, pedig a navigáción kívül full-full extra volt. Itt köszönném meg Erzsébet néninek a segítséget a technikai állapot felmérésben. Igen,2 nővel mentem el megnézni a kocsikat. Erzsébet néni több, mint 15 éve a Volkswagenben dolgozik, mint minőségellenőr. Ő azt is látja és hallja, amit más nem is tud, hogy van. Köszönöm a segítségét.
Következik a második jelölt, ami logikusan nyert. Szerelem volt első látásra.
2.: A Bytca-i A6 Avant sokkolása után elindultunk Losonc felé, hogy megnézzük a nagy Ő-t. Egy fekete Audi A4 Avant 3,0i V6 Quattro Tiptronic-ot.  Az autó 220 lóerőt ad le 6300-as fordulaton és 300Nm forgatónyomatékot 3200-as fordulaton. Az autóban nincs TURBÓ és egyéb ketyere, ez egy igazi túra motor ebben a kocsiban, kb. félmillió kilométeres szavatossággal. Mivel az A4 Avant nem egy nehéz autó még, nagyon könnyedén mozgatja.
Az autó mondhatni 2002-es, és eredeti 114 000 km-rel vettem. Szervizkönyves, Ausztriából behozott darab.
Ami a  felszereltséget illeti, aránylag tisztességesen felszerelt, de eléggé logikátlanul.
Ugye ott a Quattro, a világ legjobb négy kerék meghajtása, és az 5 sebességes TipTronic. Van fekete bőrülés, 6x CD váltó,6xlégzsák,ESP, 2 zónás klíma, tempomat, xenon lámpák, automatikusan sötétedő tükrök, és még millió egy marhaság… DE!!! Nincs benne könyök (kéz) támasz elől és ülésfűtés sem. Ezt nem értem, ki az a hülye, aki nem rendel bőrhöz ülésfűtést? Meg hiányzik a board computer, nekem csak az alapfunkciós nagy kijelzős maxi dot van, ami csak az mutatja mennyi km-re van benzinem, és hány fok van kint. Ez végülis elég, az átlagfogyasztás gondolom néha elég ijesztő lenne.
Az autóról még külön is írok. Kezdetnek legyen ennyi elég.
Tehát a kocsit még akkor lefoglalóztam, és pénteken mentem el érte. Az autó 2009. június 22.-én kapott pozsonyi rendszámot. Innentől számítódik, hogy nálunk van. Ennek mér 2 hónapja. Az autó csodálatos. A Polo-t 2009. június 24,-én adtuk el. Egy 20 éves pozsonyi srác vette meg. 20 éves voltam, amikor mi vettük a Polo. Őszinte leszek, megsirattuk az autót, mert diákként ez egy tökéletes első autó volt. Keveset fogyasztott, megbízható volt, és a maga módján nagyon kényelmes, és abban volt ülésfűűűűűűtéééééés.
Sokat segített a szlovákiai Audi klub, aminek most már én is büszke tagja vagyok. Nagyon jó társaság, nagyon jó autókkal. Szlovákiai Audisok, tessék csatlakozni.
Az autó lecserélése 10 napba telt, és még hogy válság van. haha

Wrooom Wrooom - Ez  már motor

Wrooom Wrooom - Ez már motor

Erre mondják, hogy letisztult forma, és még szép is?

Erre mondják, hogy letisztult forma, és még szép is?

Fa és bőr, nemes anyagok egy autóban....

Fa és bőr, nemes anyagok egy autóban....

Markán övvonal...

Markáns övvonal...

Mint egy női formás fenék...

Mint egy női formás fenék...

Az első tankolásnál...

Az első tankolásnál...

6 henger, 30 szelep, 3 liter, 220paci, egy erős érv, hogy ne előzgessen akárki.

6 henger, 30 szelep, 3 liter, 220paci, egy erős érv, hogy ne előzgessen akárki.

Elhallgattam….

augusztus 6th, 2009 Nincsenek hozzászólások

Több, mint egy hónap hallgatás után újra jelentkezem. Hallgatásomnak több oka is volt, a lönyeges dolgokról majd külön is beszámolok.  Egyet elárulhatok, izgalmas lesz,(már akinek), lesz autó eladás és vásárlás, lesz cigány telep, lesz politika, és emberség tiprás, technika, utazás. Mindenki megtalálja majd a maga szájízének a megfelelőt.

De még itt minden leírok, addig igyatok sok sört, mert az jó.  Nyáron jól esik az embernek egy kicsit eltompulni. Lehűtenie magát, és elmerülni gondolataiban, és a sör serkentő hatása ezt csak elősegíti.  Egyetek fagyit, mert az a legkevesebb kalóriát tartalmazó édesség, és a csokis fagyi még afrodiziákum is. Nyár van, nem a gond és a bajok ideje. Elég majd ősztől újra a mókuskerékben. Most még a munkában is nagyobb szünetet lehet tartani, nehezenm fog az ember agya a légkondi mentes irodában.
Nyár van… Menjünk vízhez és élvezzük mi a férfiak a csodás fürdőrucis lányokat, mert igen, most ennek van itt az ideje… Látogassuk meg barátainkat, hogy velük tölthessünk el egy hosszú hétvégét, és hogy örülhessünk annak, hogy újra láthatjuk egymást.

Addigis amíg megírom az első bejegyzést, hallgassatok egy kis Blind Myself-et.  Magyar zenekar, de a klippjük benne van az év 100 legjobb videoklipjében a világon.

Nézzetek vissza, ha minden jól megy, naponta írok most valamit…

YouTube előnézeti kép

Categories: FreeStyle Tags: , , , ,

Je to kruté….

június 8th, 2009 1 hozzászólás

Toto som dnes našiel na webe, je to kruté, ale pekné…

Chlapec- Dnes som ťa zháňal v škole,
kde
si bola?
Dievča – Áno… musela som ísť k
doktorovi.
Chlap ec- Vážne? Ty?
Dievča – Nič zvláštneho..každoroč ná
prehliadka.
Die vča – Tak…čo sme dnes robili na
matike?
Chlapec – Nič ti neutieklo..len veľa
poznámok…
D ievča – Ok, dobre.
Chlapec- Áno…
Dievča- Hej…mám otázku…
Chlapec – ok, pýtaj sa.
Dievča – Ako veľmi ma miluješ?
Chlapec – Vieš, že ťa milujem viac než
čokoľvek!
Diev ča – Áno…
Chlapec – prečo si sa pýtala?
Dievča – ….<mlčí>…. …
Chlapec – Je niečo zle?
Dievča – Nie, všetko je v poriadku.
Chlapec – Dobre.
Dievča – Ako veľmi ti na mne záleží?
Chlapec – Chcel by som ti dať celý svet
v úderu srdca keby som mohol…
Dievča – Chceš?
Chlapec – Samozrejme že áno!>povzdych<
je niečo zle?
Dievča – Nie všetko je v pohode.
Chlapec – Určite?
Dievča – Áno.
Chlapec – Dobre.. ja dúfam…
Dievča – Chcel by si pre mňa zorieť?
Chlapec – Kedykoľvek by som sa pre teba
zastrelil miláčik.
Dievča – Naozaj?
Chlapec – Kedykoľvek. Ale teraz vážne,
nie je niečo zle?
Dievča – Nie…Ja som v pohode, ty si v
pohode, my sme v pohode, všetko je v
pohode.
Chlapec – ……ok.
Dievča – Dobre. Musím ísť, uvidíme sa
zajtra v škole.
Chlapec – Dobre..Ahoj.. MILUJEM ŤA
Dievča – …..tiež ťa milujem, papa

ĎALŠÍ DEŇ V ŠKOLE
Chlapec – Čau, nevidel si dnes moje
dievča?
Kamar át – Nie.
Chlapec – >povzdych<
Ka marát – Ani včera tu nebola.
Chlapec – Ja viem… Celú noc mala
obsadený telefón..
Kamarát – Hej kámo, však vieš aké
dievčatá niekedy sú…
Chlapec – Áno….. ale ona nie.
Kamarát – Neviem čo ti mám ešte
povedať…
Ch lapec – Tak dobre.. Musím ísť na
angličtinu, uvidíme sa po škole
Kamarát – ok, ja idem na chémiu (je tam
napísané silence = veda…
nepodstatné .)
TÚ NOC
-crrr-
Dievča – Prosím?
Chlapec – Ahoj
Dievča – (oh) Čau
Chlapec – Ty si dnes nebola vo škole?
Dievča – (oh) Musela som ísť na nejaké
vyšetrenie.

Chlapce – Si chorá?
Dievča – Hm…Musím ísť, na druhej
linke
mi volá mama.
Chlapec – Počkám…
Dievča – Môže to trvať dlho…zavolám
ti
neskôr.
Chlapec – Dobre…Milujem ťa miláčik
>>Veľ mi dlhá pauza<<
Dievč a – (so slzou v oku) pozri
sa….budeme sa musieť rozísť…
Chlapec – Čože???
Dievča – Je to to najlepšie pre nás čo
teraz môžem urobiť.
Chlapec – Áno?
Dievča – Milujem ťa.
>>klik< ;< ((položenie telefónu))

ĎIEVČA NEBOLO V ŠKOLE TRI TÝŽDNE A
NEZDVÍHA TELEFÓNY
Chlapec – Čau kámo….
Kamarát – čau
Chlapec – Čo sa stalo?
Kamarát – Nič….hej, vravel si so
svojou ex?
Chlapec – Nie.
Kamarát – Taže si to nepočul?
Chlapec – Nepočul čo?
Kamarát – Hmm, neviem či by som mal byť
ja ten, kto ti to povie?!
Chlapec – Kámo! Čo to do kelu…VRAV!!!
Kama rát – (Oh)…Zavolaj sem
433-555-3468
C hlapec – Ok…

PO ŠKOLE CHLAPEC VOLÁ NA TO ČÍSLO
Hlas – Dobrý deň, okresná nemocnnica,
sesters ké oddelenie.
Chlapec – (oh) mulem som si pomýliť
číslo…Zhá ňam svoju kamarátku.
Hlas – Ako sa volá pane?
((chlapec d
áva informácie))
Hlas – Máte správe číslo, to dievča je
jednou z naších pacientok
Chlapec – Naozaj?? Čo sa stalo?? Ako
jej
je??
Hlas – číslo jej izby je 646 budova A,
oddelenie 3
Chlapec – ČO SA STALO??
Hlas – Prosím príďte a môžete ju
vidieť.
Chlapec – POČKAJTE!! NIE!!!
-túúúúúúúúú-

CHLAPEC IDE DO NEMOCNICE…DIEVČA LEŽÍ
NA NEMOCNIČNEJ POSTELI
Chlapec – Panebože! Si v poriadku?
Dievča – ……………….. ..
Chlapec – Miláčik hovor so mnou!
Dievča – Ja…
Chlapec – Čo ty? Čo TY??
Dievča – Mám rakovinu…a žijem na
prístrojoch
Chl apec -……. (strašne moc sa
rozplače) …….
Dievča – Dnes mi tie prístroje
odpoja…
Chlapec- ČO???
Dievča – Chcela som ti to
povedať……ale nemohla som..
Chlapec – Nepovedala si mi to?!
Dievča – Nechcela som ti ublížiť.
Chlapec – Ty mi nikdy nemôžeš ublížiť.
Dievča – Chcela som len vidieť, že
cítiš
to isté čo ja.
Chlapec – ???
Dievča – Milujem ťa viac ako čokoľvek!
Chcel by si dať celý svet v údere srdca
keby si mohol… Kedykoľvek by si sa
pre
mňa zastretil.
Chlapec – …..
Dievča – Nebuď smutný, milujem Ťa a
stále tu budem s tebou.
Chlapec – Prečo si sa so mnou rozišla?
Sestrička – Mladý muž…návštevné
hod iny
sú na konci.
CHLAPEC OPÚŠŤA IZBU….DIEVČA JE
ODPOJENÉ Z PRÍSTROJOV A UMIERA.
Ale čo chlapec nevie, je prečo mu
dievča
kládlo tie otázky, chcela, aby to
povedal na poslednú chvíľu, a rozišla
sa
s ním len preto, že vedela, že jej
zostávajú len tri týždne. A myslela si,
že ho tým ušetrí trápeniu, keď sa
rozídu
než umrie.

ĎAĽŠÍ DEŇ
Chlapec bol nájdený mŕtvy so zbraňou v
ruke. ODKAZ ZNEL : Povedal som jej, že
by som sa pre ňu zajstrelil…Tak ako
ona povedala, že by pre mňa zomrela…
13 RÁD DO ŽIVOTA:
1. Nemilujem ťa preto čo si, ale preto čo som ja keď som s tebou…
2. Nikto si nezaslúži tvoje slzy, a ten kto si ich zaslúži urobí všetko preto aby si nemusel plakať…
3. Aj keď ťa niekto nemiluje tak ako by si chcel, neznamená to že ťa nemiluje celou svojou dušou…
4. ozajstný priateľ je taký, čo ťa drží za ruku ale ty cítiš ako ťa drží za srdiečko…
5. Najhorší spôsob ako zistiť, že si niekoho už úplne stratil je sadnúť si vedľa neho a pocítiť, že už nikdy nebude tvoj…
6. Nikdy sa neprestávaj usmievať, aj keď si smutný, lebo nikdy nevieš kto sa môže zamilovať do tvojho úsmevu…
7. Pre svet možno neznamenáš nič, ale pre niekoho si možno ty celým svetom…
8. Nestrácaj čas s niekým, kto ho nechce stráviť s tebou…
9. Niekto tam hore chce aby si spoznal najprv tých zlých ľudí aby si si potom neskôr cenil čo najviac tých dobrých ľudí čo spoznáš časom…
10. Neplač preto čo bolo, ale usmievaj sa preto čo ešte len bude…
11. Stále budeš narážať na niekoho kto ťa bude kritizovať, ale nestrácaj svoju vieru a choď si za svojim cieľom…
12. Staň sa lepším človekom a uisti sa, že vieš kto si ty predtým než spoznáš niekoho nového…
13. Neponáhľaj sa, najkrajšie veci prichádzajú vtedy, keď ich čakáš najmenej…

Categories: FreeStyle, Policy & Society Tags: , , ,

“Szeresd jobban, Uram, az én szegény hazámat!”

május 30th, 2009 Nincsenek hozzászólások

Ma volt a csíksomlyói búcsú. A csíksomlyói búcsú, az a hely, ahol minden éven, nem csak a székelyek és erdélyiek vesznek részt, hanem a világ magyarsága. Ahol együtt imádkoznak, egymásért, másokért és értünk. Csíksomlyó, minden magyar búcsúja. Babba Mária, az aki minket arra emlékeztet, hogy honnan indultunk, és mik vagyunk. Nem szabad felednünk, hogy kik vagyunk.
Attila, és Árpád népe, Szt. István király népe. Magyarok vagyunk, azok a magyarok, akik megállították a törököt. Azok a magyarok, akiket soha senki és semmi eltiporni, ésmegsemmisíteni nem tudott. Határok választanak el minket egymástól, de szívünket, és érzéseinket, hazaszeretetünket nem választja el semmi. A határokat szívünkben kell kitörölni, nem pedig a térképről. Magyarnak kell maradnunk, de európai magyarnak, aki büszke magyarságára, és európaiságára. Nem engedni elveszni kultúránkat, és nyelvünket.
A Csángó Himnuszban van egy versszak:

Halljuk, áll még Magyarország,
Úristenünk, te is megáldd!
Hogy rajtunk könyörüljenek,
Elveszni ne engedjenek.

Szívszirító dolog, de nagyon is ésszerű, és jelenben aktuális az, hogy a Csángók az anyaországiakért könyörögnek, hogy megmaradjanak magyarnak, és ne engedjék elveszni őket, mert kötődnek hozzánk. Mivel én sem vagyok anyaországi, én is megtehetném, hogy így könyörgök, de mindennek ellenére Szlovákiában a magyaroknak még aránylag jó dolguk van.  Sokkal jobb, mint a Csángóknak, vagy Székelyeknek. Ezért nekünk felvidéki magyaroknak sem szabad elfelejtkeznünk Erdélyről, Székelyföldről és Csángóföldről.
Nem akarok antiszemita és rasszista kijelentéseket tenni, de amiért mi magyarok veszélyben vagyunk, azoknak ezek az emberek az okai.
Mielőtt továbbolvasnátok, hallgassátok meg Pálffy István betiltott bejegyzését: “Veszélyben a mi hazánk..”
YouTube előnézeti kép
Mindenki törölje ki a könnyeket a szemeiből, és olvassa tovább
Hát igen, mikor mi magyarok bezárjuk az iskoláinkat, akkor ne csodálkozzunk, hogy ezt énekli a Csángó:
Idegen nyelv béborja nyom,
Oláh papocskák nyakadon.
Nem tudsz énekelni, gyónni,
Anyád nyelvén imádkozni.

Én Istenem mi lesz velünk?
Gyermekeink, s mi elveszünk!
Melyet apáink őriztek,
Elpusztítják szép nyelvünket!

Amikor már az embert a saját anyanyelvén sem hagyják (engedik) imádkozni, ott kezdődnek igazán a bajok. Könnyen beszélünk mi, amikor magyar misén veszünk részt, és magyar iskolában tanulhatunk. Persze lehet mondani, hogy a nacionalisták mit művelnek, de lássuk be. Mi nagyon jó helyzetben vagyunk Szlovákiában.
Csíksomlyó arra hívja fel a figyelmünket, hogy össze kell fognunk, lélekben és szívben, hogy: A Szeretet, Szolidaritás és Szinergia újra magyar kategória legyen. A szégyen padról pedig, tessék felállni.

Csángó himnusz:
YouTube előnézeti kép

- Mit keres? – Egy életen át tartó pillanatot.

május 22nd, 2009 Nincsenek hozzászólások

Ady Endre: Páris az én Bakonyom

Megállok lihegve: Páris, Páris,
Ember-sűrűs, gigászi vadon.
Pandúr-hada a szájas Dunának
Vághat utánam:
Vár a Szajna s elrejt a Bakony.

Nagy az én bűnöm: a lelkem.
Bűnöm, hogy messzelátok és merek,
Hitszegő vagyok Álmos fajából
S máglyára vinne
Egy Irán-szagú, szittya sereg.

Jöhetnek: Páris szivén fekszem,
Rejtve, kábultan és szabadon.
Hunnia új szegénylegényét
Őrzi nevetve
S beszórja virággal a Bakony.

Itt halok meg, nem a Dunánál.
Szemem nem zárják le csúf kezek;
Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen
Valami nagy-nagy,
Bús semmiségbe beleveszek.

Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet,
Tisza kiönthet magyar sikon:
Engem borít erdők erdője
S halottan is rejt
Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.

1907
Párizsi bóklászásaimnak utolsó bejegyzése.
A következő sorok, meghökkentőek lesznek. Azokat a gondolatokat, és eseményeket írom le, amelyek Párizsban a Montmartre-on történtek velem, és jártak a fejemben.Igen, a párizsi (Montmartre-i) csoda.
-Biztos, hogy a fejemben? Én voltam az egyáltalán?Nem hiszem.  Akkor, és ott nem én voltam az, vagy pedig egy az-az énem, aki mindig is bennem volt, csak mesterségesen elnyomom?-
A parfüm múzeum után, a Montmartre felé vettük az irányt. A busz kitett minket, és volt egy óránk kajálni. 7ed magammal McDonalds-ba mentem, és ott megfordult velem a világ. Magyarul beszélgettem a srácokkal, közben segítettem nekik angolul rendelni, de nem sokáig kellett. Kijött hátulról a konyhából egy nagyon szimpatikus lány -látni lehetett, hogy nem Francia-(ahhoz túl szép volt, és kedves) és megszólalt:
-Sziasztok, hallom magyarul beszéltek, segítek nektek.
Én azt hittem lehidalok. Padlót fogtam. Köpni, nyelni nem tudtam.
- Ez hihetetlen. Párizs, egy McDonald’s-ban. Egy magyar lány szolgál ki. Sajnos nem tudtam meg a nevét, csak annyit, hogy Sopronból van.-
Mikor észhez tértem, próbáltam beszélgetni vele egy kicsit. Általános témák voltak. (Honnan vagyunk, mit csinálunk….) Kicsit nehezen ment akkor a beszéd. Neki is, nekem is. Hihetetlen volt, és láttam a lány szemében a vágyakozást, a honvágyat. Azt hiszem, ha ott és akkor megkérdezem tőle, nem akarsz-e hazamenni, szerintem azonnal hazamegy.
-Láttam a honvágyat. Láttam abban a tekintetben a hazavágyódást, és a haza szeretetét. – Leírhatatlan érzés, amit felejteni nem lehet. Az érzés megmarad.
Mikor megkaptuk kajánkat, leültünk megenni. Én pedig közben elkezdtem lökni a sódert. Kegyetlen mennyiségben, Fábry Sanyis minőségben. Mint akit megzaboláztak. A srácok sírtak körülöttem a nevetéstől, én pedig csak mondtam- Kajálás után felbattyogtunk a találkozó helyre, és ott folytattam tovább. Ömlött belőlem a sületlenség. Egészen végig, volt röhögés, az tuti. Lassan felértünk a Montmartre-ra, és kezdtem lenyugodni. Mikor beléptem a Sacre Coeur székesegyházba. Lenyugodtam. Lelkem megnyugodott, de még parázslott.R övid elmélkedés után kiléptem a székesegyházból, és újra lángra lobbantam. Párizs látképe, amit a Montmartre tár elénk, leírhatatlan. Már értem, hogy Picasso, Dali, Henry Toulouse-Lautrec, Márai és Ady miért szerették annyira Párizst és Monmartre-ot. Ezért az érzésért, ezért a hajtóerőért. Mikor megkaptuk a szabad programot, kiszakadtam, vagy mondhatni kitéptem magamat mindenből.Egyedül járkáltam.  Karikatúrát akartam rajzoltatni…, és sikerült. Ahogy ott ültem 3 dolog járt a fejemben:
1. Édesapám: Dusza István. Neki köszönhetem azt, hogy megértettem, mi az a bohém világ és művészi élet.  Neki köszönhetem, hogy olyan szemeket (lelki) kaptam, amelyek átlátnak a lélek falán, és meglátják a láthatatlant., hogy úgy nézek a világra, mint a csodára, és úgy nézek a másik emberre, mint emberre, Isten teremtményére, aki a maga tökéletlenségében tökéletes. Mert akkor ott, egy másik világ nyílt meg előttem. Mintha párhuzamos időben, évszázadok lettek volna jelen, ott és akkor.
2. Az Absinthe: A világ egyik legtitokzatosabb alkoholtartalmú itala. A „la vie bohème”(bohém élet) delíriumának anyja. A zöld múzsa, mely minden művészből, aki ezt itta a Montmarte-on kivarázsolta lelkéből a legsötétebb, és legvilágosabb sarkakat. Azért születtek ott, annyira ellentmondásos művek. A tudatalatti teljes felszabadulása, az amely ezeken a műveken látható.
3.Az életen át tartó pillanat: Nem akartam, hogy vége legyen. Azt akartam, hogy ez-az érzés örökké tartson. Azt akartam, hogy életem részéve válljon, az a pillanat, hogy mindig magamban hordozhassam, és sose feledjem, hogy maga az élet, az a pillanat, amely egy életen át tart. Ehhez nekem Párizsba kellett eljutni, ahpva vissza kell térni, mert sajnos az Absinthe-ot nem sikerült meg innom, mert nem jutott rá időm.

Ez volt a párizsi csoda. Következő alkalommal belülről is megszeretném csodálni a Moulin Rouge-t. Azt hiszem azt a látogatást nem fogom meggyóni, mert valahol az is én vagyok….
Végezetül pedig szóljon a Lady Marmelade (Moulin Rouge).
Ugye mennyire jó ez a szám?

http://www.dailymotion.com/videox240x9

Montmartre I.

Montmartre I.
Montmartre II.

Montmartre II.

Montmarte III.

Montmarte III.

Kilátás a Monmartre-ról

Kilátás a Montmartre-ról