Archívum

szeptember, 2009 archívuma

Az Anyaszentegyház szent, de egyben gyarló emberek közössége…

szeptember 15th, 2009 Nincsenek hozzászólások

Írtam, hogy még júniusban Erik barátomnál voltam Podolínban, és hogy érkezéssünkor elég szomorkás volt a hangulat.
A szomorkás hangulat oka pedig az volt, hogy éppen aznap mondták meg a Redemptorista nagyágyuk, hogy ki az aki leteheti ideiglenes fogadalmát.
Most már könnyű kitalálni, hogy valakit eltanácsoltak. Nem Erik volt az,  hanem Erik legjobb barátja Petyo. Petyoról annyit kell tudni, hogy egy művelt, modern gondolkodású, közvetlen és karakán ember.
Az indoklás az volt, hogy néhány rendtársa nem tudja vele elképzelni a közösségi életet.  Meglepett a dolog, mert Petyo egy közvetlen srác, aki tud alkalmazkodni az emberekhez, és ért az emberek nyelvén. Hogy sokszor nem azt mondja, mint amit az ember hallani szeretne? De mi a baj ezzel? Az édes szavak, mint a méreg itatják át gondolatainkat, és a végén elvakítanak. Manapság nagy kincs az olyan ember aki, ki meri mondani véleményét.  De hol lehetett baj? Erik sem különb, sőt még vagányabb srác. Vele nem volt gond?
Ekkor kezd el gondolkodni az ember, hogy miért is történik az ilyen?
Kinek az érdeke egy szerzetes rendben, hogy elutasítsa az embert? Miért? Hol lehet a baj? A dolog rém egyszerű. A probléma az emberekben van. A gyarló emberekben. Válságban az Egyház, erre elutasítanak egy olyan embert, aki ért a fiatalok nyelvén. Nincsenek (vagy legalábbis jól rejti) komplexusait. Modern a gondolkodása, és ami a legfontosabb, nincs BEGYEPESEDve. Manapság ez a legnagyobb baja az Egyháznak. Elöregedett és rugalmatlan. Nem mindig az emberek nyelvén szól. Ember és Egyház eltávolodtak egymástól.
Kevés ember megy papnak, vagy vonul szerzetbe. Az Egyháznak szüksége van az emberekre, akik hallgatnak Isten hívó szavára, és leginkább az olyan emberekre, mint Erik, vagy Petyo. Erre az egyiket Persona Non Grata-nak nyilvánítják. Megáll a eszem. Ezekben a kérdésekben emberek döntenek, hiába Isten választottjai, akkoris emberek maradnak emberi gyarlóságukkal együtt. Ilyenkor jönnek elő a komplexusok, a félelmek, vagy talán nagyobb csoportok érdekei. Akár Egyház-Maffiának is nevezhetném, de talán ez már egy kicsit kemény, de lelkileg mindenképpen kikészíti és próbára teszi az embert. Mondhatni, az Egyház-Maffia, nem anyagilag, vagy testileg zsarol, hanem lelkileg. A lelki zsarolás pedig a lekveszélyesebb, és legbecstelenebb dolog. Az Egyháznak csak egy érdeket szabad képviselnie, Istenét. Nem személyeskedhet senki sem Isten Egyházában, aki pedig úgy tesz, már nem Isteni, hanem emberi érdeket képvisel, és ami a legrosszabb a saját érdekét. Ez pedig olyan viselkdedés, mint amikor a Farizeusok elárulták és megölették Jézust. Az a cselekedet is, csak az emberi érdekeket figyelte. Jobb, ha egy ember hal meg a népért. Ez pedig elfogadhatatlan…
Valami végleg elromlott. 🙁 Fatal Error
Rövid helyzetjelentés:
Híveit korholja a plébános:
– Nem szeretitek igazán a templomokat, mert nem adakoztok! De az Istent se szeretitek, mert gyónni se jártok! Ne csodálkozzatok, ha az Isten se szeret benneteket! Egy éve, hogy közületek egy lelket se szólított magához!!!

churchtank_2

Mikor a fejfájás nyomja le az Aspirint, avagy és másnaposan ért véget a nyaram

szeptember 3rd, 2009 Nincsenek hozzászólások

De mi előzi meg a másnaposságot? (A Másnaposok (The Hangover) című film után, most már szabadon.) Egy eszméletlen nagy buli. 🙂
Röviden így is nézett ki a nyaram.  Annak ellenére, hogy sokat dolgoztam, kivettem a részem minden jóból.
A nyári sörfogyasztásom kb. 1,5 hordónyi sör, ami azért egy elég tetemes mennyiség. Nem dicsekedni akarok, de a forró nyári estéket, csak hideg sör mellett lehetett túl élni, meg ugye Szeptember utolsó hétvégéjén megyek Münchenbe az “Októberfeszt”-re, ezért oda gyakorolni is kellett egy picit.
Úgy terveztem, hogy külön bejegyzéseket írok a nyár fontosabb pillanatairól, de végül is úgy döntöttem, hogy csak 3 bejegyzést fog születni, a többit pedig ömlesztve fogom leírni.
Mint már leírtam egy 220 lóerős szörny birtokosa lettem. Beléptem az Audi-klubba, és az ottani srácokkal jártunk ki sörözni. Voltam velük tuning találkozón és Ausztriában Kebabon.  A trencséni tuning találkozót, ami nem sikerült éppen a legjobban, egy nagyon jó kis after party követte… Sörmennyiségről nem akarok beszélni, mert még egyesek félreérthetik..
Miért jó hamar munkába menni, mert hamar el lehet akkor jönni, és még mehet az ember a 30 fokos melegben egy kicsit lehűteni magát a tóba. Úszik egy picit, napozik, és hazamegy. Ilyen akció elég sok volt a nyáron.
A hétvégék is izgalmasak voltak. Voltam mindenfelé össze-vissza. Egy szombatot volt egyetemi csoporttársnőmmel (Anikó, aki egy nagyon jó barátom) és a kisfiával töltöttem, aki egy végtelenül aranyos gyerek. Egy nagyon vidám nap volt. Minden tiszteletem az Anikóé, nagyon példás anyuka….. Gratulálok.
Egy szombati napot Ausztriában töltöttem a (bérma)keresztfiammal, ami szintén jól sikerült, már csak azért is, mert az este egy aránylag finom kis görbe estére sikeredett, amelyben a Tequila játszotta a fő szerepet.
Mint már írtam, 7közben munkába jártam, ezért nem igazán történtek izgalmas dolgok, de nem unatkoztam.  Voltam az Audi-klubosokkal sörözni, párszor felnéztek a haverok filmet nézni és PS3-on játszani.
Aztán eljött a várva várt pillanat, a szabadság kezdete, amit a gyári focibajnokság miatt 2 nap késéssel kezdtem el, de elkezdtem, ezt volt a nyár csúcsa, itt verte le a fejfájás az Aszpirint, az agyam ledobta az ékszíjat, újraindult a winydózom is, de ez egy külön bejegyzés témája lesz.
Aztán mint mindennek, a szabadságnak is vége lett, amit egy frankó kis légcsőgyulladással zártam le, hogy amikor már lenne a munkához is kedvem otthon kell ülnöm, szedni azt a rohadt antibiotikumot, ami annyira felborít bennem mindent, hogy lassan már a szar fogja lehúzni a WC-t.
Ennyi volt a nyár, nem fogok lelkizni, nem abban az időszakban vagyok….

Versike a hollóházi kerámián
Versike a hollóházi kerámián
Categories: FreeStyle, Humo(u)r Tags: